Békebeli vajas kifli

Akkor most itt az újrakezdés. Ezt még októberben sütöttem, akkor jött egy hullám, de nem írtam le egyet sem. Most megint sütögetek, és most már fotózni is elkezdem őket.

Ami most jön, azt Edótól vettem át, szinte szóról szóra (Edó, remélem nem hargszol érte).
Fényképet csináltam még akkor, de most nem találom, mint sok másikat sem. Volt némi fejetlenség, meg persze van azóta is, és lesz ezután is. :D

Tehát...

Békebeli vajas kifli

Hozzávalók
50 dkg liszt
2 kiskanál só
2,5 dkg élesztő
2 kockacukor
2 dl tej
10 dkg vaj

Elkészítés
A hozzávalókat összegyúrjuk, kelesztjük, aztán két cipóra osztjuk.

Belisztezzük a gyúródeszkát, és az egyik cipóból kb. 3-4 mm vastag körlapot nyújtunk. A körlapot átlósan 6 háromszögforma körcikkre vágjuk, a körcikkeket a szélesebb oldal felől a kör közén levő csúcsuk felé szorosan feltekerjük, és kiflit formálunk belőlük. A másik cipóval ugyanígy.
A kifliket ezután még fél órát kelesztjük a lisztezett nyújtólapon.
Most jön a fura része, de ettől olyan finom!
Közben egy fazékban egy csipet sóval és egy kiskanál cukorral vizet forralunk (éppen csak forrjon), a sütőt pedig előmelegítjük 200 fokra és előkészítünk két sütőpapírral bélelt nagy tepsit.
Amint a víz forrni kezd, szűrőlapáttal egyenként belerakjuk a kifliket (tehát egyszerre csak egy legyen a fazékban), és a víz alatt tartjuk, tíz másodpercig. Ezután kivesszük a kiflit, és a tepsibe rakjuk. Ezt minden kiflivel megismételjük.
A forró sütőben készre sütjük őket.

Dávidom

Augusztus 18-án tényleg megszületett Dávid.
Nem volt egyszerű a dolog, még Pécsre is lekerült a Gyermekklinikára. Szerencsére nem túl komoly a dolog, bár műteni kell majd. Remélem hamar túl leszünk a dolgon.

Íme, ő az:

Higgyétek el, nagyon jó okom van rá, hogy nem frissítem a blogot. :)
Előre láthatólag két hét múlva bővül eggyel családunk férfiállománya, augusztus 18-ra várható Dávid születése.
Hát ezért marad el a sütés, mert se idő, se energia... Ha meg mégis sütök valamit, az vagy nem méltó a közlésre, vagy... Nincs vagy, mostanában nem sikerülnek túl jól a sütikék. Na de majd változik ez is. Remélem. ;)

Epres-joghurtos túrótorta

Robi szülinapjára készült ez az epres torta. Bizony, ez már a második, hihetetlen...


Epres-joghurtos túrótorta

Tésztához:
3 tojás
3 ek cukor
3 ek liszt
8 dkg vaj
fél citrom reszelt héja 

Krémhez:
75 dk túró

6 ek cukor

20 dkg vaj

1 citrom reszelt héja

6 dl joghurt
3 dkg zselatin
1 kg eper

Díszítéshez:
pár szem eper

Elkészítés

Tészta:
A vajat megolvasztjuk és hűlni hagyjuk. Az epret mossuk, lecsumázzuk.
A tojások fehérjét a cukorral és pár csepp citromlével kemény habbá verjük.
Hozzáadjuk a tojássárgákat egyesével, majd a lisztet kanalanként. Citromhéjat reszelünk hozzá és adjuk a langyos olvasztott vajat. Lazán összekeverjük és tortaformába öntjük.
Forró sütőbe tesszük, takarék lángon megsütjük, a sütőből kivéve hűlni hagyjuk.
Amikor a tészta kihűlt, a tortaforma peremét vajas papírral átkenjük és félbevágott eperszemekkel körberakjuk. Pár szép szem epret a díszítéshez félreteszünk, a többit nagyobb darabokra vágjuk.
Beleöntjük a krémet és legalább két órára hűtőbe tesszük.

Krém:
A vajat megolvasztjuk és hűlni hagyjuk.
A túrót a cukorral és a langyos vajjal jól átkeverjük és citromhéjat reszelünk rá.
A joghurtot a zselatinnal állandó keverés közben összemelegítjük, melegen a túróhoz adjuk és elkeverjük.
Lazán hozzákeverjük a darabolt eperszemeket és az egészet a tésztára öntjük.

Házi krémes

Nagymamám szülinapjára kitaláltam, hogy csinálok neki egy jó kis házikrémest.
Nagyon szereti a krémes sütiket, minél krémesebb, annál jobb. És ha cukrászdában jár, az biztos, hogy krémest eszik. Így magától értetődött, hogy ez készül neki. :)




Hozzávalók
alja
fél csomag leveles tészta

krém
1 l víz
3 tasak vaníliás pudingpor
2 tasak vaníliás cukor
6 tojás fehérje
200 g porcukor

teteje
12 dk vaj
20 dk cukor
2 tojás
16 dk liszt
1/4 tk sütőpor
kis csipet só
0,8 dl tej

Elkészítés

Melegítsük elő a sütőt 180 C-ra.
Nyújtsuk ki a fél leveles tésztát, sütőpapírral bélelt tepsire téve süssük meg. Mindenképpen szúrkáljuk meg előtte, mert felpúposodik.

A tetejéhez krémesre keverjük a vajat a cukorral.
Egyenként hozzáadjuk a tojásokat, majd a lisztet, a sütőport, a sót és a tejet.
Sütőpapírral bélelt tepsire akkora pacát csinálunk a tésztából, mint amekkorára a leveles tésztát nyújtjuk.
Betoljuk a sütőbe, pár perc alatt megsül. Közben ezt is meg kell szúrkálni, hogy egyenletes maradjon.

Amíg a tészta kihűl, elkészítjük a krémet. A krémhez egy liter vízben a vaníliás pudingot, a vaníliás cukorral együtt, sűrű krémmé főzzük. A tojásfehérjéket a porcukorral kemény habbá verjük és hozzákeverjük a forró, pudingos krémhez, még pár percig főzzük és kész is.

Az alsó lapra ráhalmozzuk a csak kicsit kihűlt krémet, majd rátesszük a tetejét.
Megszórjuk porcukorral, és kockákra vágjuk.

Amerikai fánk

Nemrég kitaláltam, hogy márpedig én amerikai fánkot akarok enni.
Kerestem receptet, találtam is sokat, és kiválasztottam egyet. Pár nap múlva végre rá is szántam magam, nekiálltam. A gond az volt, hogy a receptben minden dkg-ban volt megadva, de a cukor g-ban. Én meg nem figyeltem, így 10-szeres mennyiség került bele. Persze nem kelt meg, ronda ragacs volt az egész, ment a kukába.
A szép az egészben az, hogy a franciakrémesből megmaradt tojássárgákat akartam felhasználni, de ehelyett kidobtam még fél kiló lisztet, fél kiló cukrot, egy kis vajat és élesztőt...
Írtam volna a recept gazdájának, hogy arra érdemes odafigyelni egy recept leírásakor, hogy egységesek legyenek a mértékegységek, de ahhoz regisztrálni kellett volna az oldalon, ahhoz meg nem volt kedvem.
Persze én voltam a balfék, hogy nem figyeltem oda, de hát ki látott már ilyet?!

Úgy egy hét múlva nekiálltam egy másik receptnek, de csak fél adagot csináltam, mert hogy ki tudja, mi lesz belőle. A recept jó volt, csak a sütési időt kell módosítani, mert bár nem maradt nyers a tészta, de az élesztő-íznek, ami fél nap után eléggé érződött, jót tett volna még egy kis forróság.

De erről majd később. Azért is, mert elég csúnyácska lett, nem volt kedvem lefotózni. Majd ha jól sikerül. ;)

Almás pite, olyan amerikai fajta

Különösebben nem vagyok oda az észak-amerikai kultúráért. Ott a hülye fegyvermániájuk, a mindent-édesen-eszünk mániájuk, a megalomániájuk, na meg a környezet-barátságtalanságuk.
De vannak jó dolgaik. Amit egyenesen csodálni tudok bennük, az a bizonyos hazafias öntudat, büszkék magukra, a népükre. Itthon ezt nem látom. :(
És vannak isteni sütijeik. Amiket mondjuk feleannyi cukorral kell megcsinálni, hogy ehető legyen, a krémes cuccokhoz is kb. feleannyi krémet kell kenni, de ha a saját szájízünk szerint csináljuk, nagyon jók lehetnek. ;)

Szeretem én a hagyományos magyar kajákat, sütiket, de az ember kísérletezik... :)



Almás pite

Hozzávalók
tészta
35 dkg liszt
18 dkg kockákra vágott vaj
2 ek porcukor
csipetnyi só
0,3 dl víz

töltelék
40 dkg alma
10 dkg cukor
2,5 ek liszt
kk őrölt fahéj
1/4 kiskanál reszelt szerecsendió
1 ek citromlé
4 dkg kockákra vágott vaj


Elkészítés

Melegítsük elő a sötőt 180°C-ra.
A tésztához morzsoljuk össze a lisztet a vajjal. Gyúrjuk rugalmas tésztává a porcukorral, csipetnyi sóval, meg a vízzel. Fóliába csomagolva tegyük mélyhűtőbe úgy negyed órára.
A töltelékhez hámozzuk meg az almát, csumázzuk ki, vágjuk cikkekre, majd vékonyan szeleteljük fel. A cukorral, fahéjjal, szerecsendióval, és a liszttel keverjük össze, ízesítsük csipetnyi sóval és citromlével.
A tészta felét lisztezett deszkán nyújtsuk akkorára hogy a piteformát ki tudjuk bélelni vele. A forma szélén kilógó részt vágjuk le. Rakjuk bele a tölteléket, locsoljuk meg egy kevés vízzel, és szórjuk rá a kis kockákra vágott vajat.
A maradék tésztát is nyújtsuk kerek lappá, borítsuk rá, és a széleket nyomkodjuk össze. A kilógó tésztát hajtsuk vissza, és ujjainkkal hullámosítsuk a szélét. A felső tésztaréteget villával szurkáljuk meg, vagy vágjunk rá késsel lyukakat, hogy a sülés közben keletkező gőz kijöhessen. A tetejét kenjük meg vízzel, majd szórjuk meg porcukorral.
55-60 perc alatt süssük szép pirosra.
Tálalhatjuk hidegen vagy melegen.